Dino Viola 1979. május 16-án veszi át hivatalosan a nehéz anyagi helyzetben lévő AS Roma elnöki posztját a leköszönő Gaetano Anzalonétól. Az ambiciózus üzletember új lendületet hoz a csapat életében. Elnökségének első évében lerakja az alapokat, majd a második évben a fővárosi csapat már a bajnokság végéig a scudettóért küzd, s csak a döntő fontosságú Juventus elleni mérkőzésen hozott kétes játékvezetői ítélet miatt (Bergamo játékvezető les címén érvényteleníti Turone szabályos gólját) csúszik le az első helyről. A következő szezonban a dobogó harmadik fokán végez a Roma, majd az 1982/83-as szezonban már semmi sem állíthatja meg a bordó-sárgákat. A bajnoki cím felé tartó menetelés közben, amikor a csapat már első helyen áll a tabellán, a hatalmas lelkesedés és a sikerek hatására 1983. március elején a Roma-Benfica UEFA Kupa mérkőzés előtt egy új havilap látja meg a napvilágot: a La Roma. A színes, 64+4 oldalas magazin első oldalán a szerkesztőség a következő szavakkal köszönti olvasóit: „Ebben a pillanatban, amikor hatalmas a várakozás a bajnokság miatt, – ami reméljük, hogy történelmi lesz a Roma életében – megálmodtunk és megpróbáltunk létrehozni egy havilapot, ami összegyűjti mindazt a lelkesedést, mindazokat a vágyakat, de azokat az igényeket és véleményeket is, amiket érzünk a levegőben. Igen, ez a magazin egy régi szerelemből született, ezt a szerelmet mindannyian sok, túl sok éve csak az árnyékban éltük meg. Természetesen a La Roma már régóta az újságosstandoknál lenne, ha csak a szenvedélyünk intenzitására kellett volna hallgatnunk. 

Hirdetés az Olimpicóban: „Aki szereti a Romát, az olvassa a La Romát”
Michele Mercurio, a La Roma első főszerkesztője a lap első példányát nyújtja át Dino Viola elnöknek

De szerettük volna megvárni, hogy az Egyesület előbb megteremts ennek feltételeit, egy másik felépítést és szervezeti struktúrát. A mai jelenlétünknek pedig pont az az egyik célja, hogy támogassa azok munkáját, akik megteremtették ezt az új szervezettséget, és szeretnénk testvéri együttműködést kínálni a Rómának egy ősi szenvedély szárnyain, amely minket az AS Romához köt. Mindannyiunk szemével láthatjuk azt a csodát, amivel egy csapat átalakult, s amely most elismerést vív ki Európába és Olaszországban egyaránt bátor taktikája és eredményei miatt, és a legreprezentatívabb és legjobb játékosainak is köszönhetően…” Az első három lapszám borítóját az ismert grafikus és festő Alfonso Artioli rajzai díszítik, ezeken az AS Roma menetelésének főszereplőit örökíti meg a mester. A La Roma az AS Roma hivatalos lapja lesz. Az évek alatt egyre nagyobb terjedelemben, egyre több fényképpel, poszterekkel, minden bajnoki és kupamérkőzésről több oldalas képes beszámolóval, múltidézőkkel, játékosok és családjuk bemutatásával lesz a La Roma csapat életét bemutató egyik legsikeresebb hírforrás és adatbázis. A magazin 2012. júliusi 326-os lapszámig 325 kiadást él meg (az 1985. novemberi 24-es számra hibásan a 25-ös került, ami nem lett később módosítva és a 25-től folytatódott a havilap számozása). A megszűnés után 2013. decemberétől lesz újra a standokon a La Roma, de már nem a csapat hivatalos lapjaként, hanem Dino Viola fiának, Riccardo Viola kiadójának gondozásában.

Az új kiadó a 2018. júniusban megjelenő 368-as lapszámig jelenteti meg még a magazint, aminek borítóján Di Francescónak köszönik meg a fantasztikus BL menetelést, majd a havilap végleg eltűnik a standokról, nem jelenik meg többé, nem kis űrt hagyva maga után. Az évek alatt a szurkolók néha azt kifogásolták a lappal kapcsolatban, hogy mivel az egyesület hivatalos lapja, így nem független és kritikát sem igazán fogalmazhat meg soha. Ennek ellenére a Roma történelmének meghatározó kiadványa, s mivel az összes közül a legtöbb lapszámot élte meg, jelentősége és archivált anyaga is kiemelkedő. Az első évfolyam egyes lapszámai néha felbukkannak még az ebay-en vagy más aukciós oldalakon csillagászati összegekért. A címlapok jóvoltából 35 év AS Roma történelmét idézhetjük fel.

Az 1987. februári lapszám hirdetése

Felhívás hirdetőknek: ha akarjátok, tudni mennyien olvassák a hirdetéseteket, kezdjétek el számolni

Rizzitelli és Oddi egy edzésen a 1988. júliusi számot lapozgatják

A világbajnok Thomas Berthold az 1989. júniusi számmal, miután a fővárosba igazolt

Andrea Carnevale a La Roma 1989. évi lapszámaival

Walter Bonacina az 1991. májusi számot olvassa

A római legenda, az egyik legnépszerűbb olasz színész Alberto Sordi az 1992. áprilisi számmal

Egy másik római színész legenda, Gigi Proietti az 1992. szeptemberi lapszámmal

Egy újabb színész legenda, Mario Girotti (Terence Hill) az 1993. szeptemberi számmal a kezében

Di Biagio az 1995. májusi lapszámot vásárolja meg, miután biztos lett, hogy szülővárosába igazol

Egy milánóiból is lehet római legenda, Marco Delvecchio az 1995. novemberi számmal

Egy veronai Rómában: Damiano Tommasi az 1996. júniusi lapszámmal

Cristiano Zanetti az 1999. augusztusi lapszámmal Rómába igazolása után

Cassano a Bari stadionjában a 2001. márciusi számmal, miután biztossá vált, hogy Rómába igazol

Római legendák: Alberto Mandolesi rádióriporter és Carlo Verdone színész a 2016. októberi számmal

A példányszámok

1983

1984

1985

1986

1987

1988

1989

1989 január
1989 február
1989 március
1989 április
1989 május
1989 június
1989 július – augusztus
1989 szeptember
1989 október
1989 október exkluzív
1989 november
1989 december

1990

1991

1992

1992 január
1992 február
1992 március
1992 április
1992 május
1992 június
1992 július – augusztus
1992 szeptember
1992 október
1992 október exkluzív
1992 november
1992 december

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012-13

2014

2015

2016

2017

2018