Az 1998-as nyár nemcsak a labdarúgó világbajnokság miatt izgalmas. Zdenek Zeman, a Roma cseh szakvezetője a L’Espresso című hetilapnak adott interjúban ezen a nyáron beszél először a futballvilágban egyre gyakrabban megjelenő tiltott szerekről, gyógyszerekről, doppingról. Többek között a Juventust említi példának, aminek néhány játékosa hetek alatt annyi izmot szedett fel, ami Zeman szerint ilyen szerek nélkül nem lehetséges. Az interjúval a cseh mester nem kis botrányt robbant ki az olasz labdarúgásban és nem szerez magának sok barátot. Az 1998/99-es idényben az AS Romát minden korábbinál súlyosabb és látványosabb játékvezetői tévedések sújtják majd.
A bajnokság elején, egészen pontosan 1998. szeptember 7-én jeleneik meg a Rosso & Giallo magazin első, pontosabban „nulladik” száma. A címlapon az a Luigi di Biagio szerepel, aki a világbajnokságon mutatott emlékezetes produkciót az olasz válogatott azúrkék mezében (az olaszok büntetőkkel estek ki a negyeddöntőben a későbbi világbajnok franciák ellen).
Lehetne-e jobb reklámarcot találni egy induló lap hirdetéséhez?
Giannini üdvözli a Rosso & Giallo olvasóit
Emerson olvassa a 2001. februári lapszámot
Számos VHS kazettát adott ki a Rosso @ Giallo régi és új mérkőzésekről
Az induló magazin főszerkesztője Daniele Lo Monaco a nulladik szám hasábjain így köszönti az olvasókat: „Miért? A szerkesztőségünk minden szobájában számtalanszor tesszük fel a kérdést, amik válaszokra várnak. Megannyi miért kérdés. Miért csinálunk egy havilapot a Romáról? Miért lett Rosso & Giallo (vörös & sárga) a címe (miért nem Giallo & Rosso)? Miért ez vagy az az újságíró ír a lapban? Miért akkor jelenünk meg, amikor a Roma hivatalos havilapja is éppen megújul? Miért gondoljuk, hogy van keresnivalója egy ilyen magazinnak jelenleg a piacon? Miért éri meg egy cégnek hirdetnie termékeit vagy szolgáltatásait az oldalainkon? Miért kellene megvennie egy olvasónak a lapot egy újságosnál, vagy miért fizetne elő rá? Miért pont 4000 líra lett az ára egy példánynak?”
Nézzünk meg néhány érdekesebb választ is: „Először is vörös és sárga, és nem sárga és vörös. Gondoljuk csak meg! Szeretjük a váratlan dolgokat, a nem hivatalos igazságokat és a nem automatikus gondolatokat: tehát ha vörös a mez, és sárga csak a kísérőszíne, akkor a vörös a domináns szín, a sárga csak utána jön.”
S hogy érdemes-e a csapatról egy újabb lapot kiadni? A válasz meggyőző: „Miért kell egy magazin a Rómáról? 61 509 okból, ennyi fizető néző volt az Olimpicóban a Santos elleni felkészülési mérkőzésen, akik augusztus 27-én idő előtt otthagyták a homokozó vödröt és a lapátot, hogy üdvözöljék a csapatukat. 61 509 himnusz lelkesedésről, látványról, örömről. Ez számunkra a Roma: egy közös szenvedély, amit szurkolók tömegeivel együtt élünk meg. Szurkolók, akik most talán egy kicsit többet tudhatnak meg a csapatukról és kicsit szabadabban.”
A szurkolókkal is sokat foglalkozott a magazin
Ezt a szabadságot a beköszöntő más részében is kiemeli a főszerkesztő. Szerinte ez a szabadság nincs meg egy hivatalos lapnál, ahol nehéz kritikát megfogalmazni a munkáltató ellenében. Megjegyzi, hogy bizonyára többen úgy gondolják majd: a magazin a csapat hivatalos orgánuma, a La Romával szemben jön létre. Mint írja, ez nem így van, de különösebben nem akar meggyőzni erről senkit. Ahogy fogalmaz: „Mi csak azok ellen leszünk, akik ártanak a Romának, legyen az az elnök, az edző, egy játékos, egy inkorrekt ellenfél vagy egy tisztességtelen újságíró.”Az igen tartalmas, színes kiadvány a második évfolyamtól már gyakran eléri a 120 oldal terjedelmet is. Bemutatják a csapat valamelyik sztárját, sok a színvonalas publicisztika, vélemény. Nem hiányozhatnak a fényképekkel és rengeteg statisztikával színesített oldalas beszámolók a csapat minden mérkőzéséről, minden AS Roma gólról rajz is készül. A szurkolók is helyet kapnak az újságban, akik cenzúra nélkül írhatják le gondolataikat a kanyarról vagy a csapatról, valamint igen színvonalas cikkek jelennek meg a csapat múltjáról, régi, nagy játékosairól is.A kiadvány 45 lapszámot él meg és 2002. szeptemberében, 4 évvel az első lapszám megjelenése után adják ki utoljára. A 4 év alatt a Bajnokok Ligája mérkőzéseire több alkalommal is jelentetnek meg vékonyabb programfüzetet, a szurkolótáborról is kiadnak egy különszámot, valamint számos VHS kazettát a csapat régebbi és újabb emlékezetesebb mérkőzéseiről.
